A vasművészet története a fémek emberi felhasználásának korainapjaira vezethető vissza. A mesterség részeként a vasművészet eredetileg katonai és gyakorlati igényekhez kapcsolódott, de a technika fejlődésével a vasművészet fokozatosan fontos művészeti formává fejlődött.
1. Az ókori vasművészet eredete
A vasművészet történeti kiindulópontja általában a vaskor kezdetéhez kötődik. Kr.e. 2000 körül anyugat-ázsiai hettitákról úgy gondolják, hogy az egyik első civilizáció, amely elsajátította a vasolvasztás technológiáját. Ahogy ez a technológia elterjedt, a vas fokozatosan kicserélődiked a bronz, mint a szerszámok, fegyverek és egyéb használati tárgyak készítésének fő anyaga. Vas'robusztussága és könnyű feldolgozhatósága gyorsan az építőipar, a fegyvergyártás és a használati eszközök fő anyagává tette.
2. A kínai vasművészet fejlődése
Kínában a vas használata a tavaszi és őszi időszakban kezdődött (Kr.e. 8. századtól ie 5. századig). A Han-dinasztia, Kína's a vastechnológiát továbbfejlesztették, különösen a fegyvergyártásban. A Song-dinasztiába való belépés után a vasat fokozatosan széles körben használták szobrokban és templomdíszítésekben, például a vassztúpa a kovácsmesterség szimbólumává vált. A Ming- és Csing-dinasztiában a vasművészet márnem korlátozódott a gyakorlati eszközökre, hanem a művészi alkotás médiumaként is szolgált, és a vasfestés volt ennek a korszaknak a képviselője. Ez a mesterség különösennépszerű Anhuiban, ahole vasfestő kézművesek a vasművészeten keresztül mutatják be a híres művészek tintahatását.Thepaper.cn.
3. A japán vasművészet evolúciója
Japánban a vasművészet szorosan kapcsolódik a szamuráj kultúrához. A 12. században a feudális harcos osztály felemelkedésével a vasművészet kulcsszerepet játszott a kardkészítésben. A 15. század után a vasi kézművesek a kardmarkolatokra, a kézvédőkre és más díszítésekre helyezték a hangsúlyt, amelyeknagyfokú művészi szépséget mutattak. A japán vasművészetnemcsak a kardban tükröződik, hanem a japán páncélok, eszközök és használati tárgyak tervezésére is hatással volt. Bár a vasművészetnek ez a formája fokozatosan hanyatlott, miután Japán 1876-ban betiltotta a kardot, a kis dísztárgyak terén még mindig megmarad.
4. európai vasművészet
Európában a vasnagy múltra tekint vissza, különösen a középkori templomokban, kastélyokban és egyéb épületekben, ahole a vasatnagy számban használták olyan szerkezetekhez, mint a kapuk, ablakkeretek és korlátok. A reneszánsz idején a vasmunkák fokozatosan több díszítőelemet, például bonyolult mintákat és faragásokat alkalmaztak, ami az építészet és a belsőépítészet fontos részévé tette. A barokk korban a vasmunka a kúriák és kertek díszítésének központi elemévé vált.
5. Modern vasmunka
Az ipari korba lépést követően az acélgyártási folyamatok fejlődése lehetővé tette a vasművészet tömeggyártását, különösen a 19. és 20. században, amikor a vasat széles körben használták hidak, pályaudvarok és felhőkarcolók építésénél. A modern vasmunkák inkább díszítőművészetté váltak, megjelennek az épületek, ajtók és ablakok védőkorlátjain, valamint szobrokon.
Általában véve a vasművészet gyakorlati mesterségből a művészi kifejezés fontos médiumává fejlődött, alkalmazásai kiterjedtek a katonai, vallási, építészeti és mindennapi életre.